Modulvezető: Dr. Baráth Árpád

Az idegen kulturális környezetbe való beilleszkedés önmagában is lelki egészséget próbára tevő tényező. A harmadik országból érkező állampolgárok között sokuknál ez még összeadódik mindazon lelki traumákkal, mely anyaországuk elhagyására kényszerítette őket és közöttük gyakoriak azok is, akik számára a célország elérése csak hosszadalmas, nem szokványos körülmények közötti utazással/ vándorlással vált lehetővé, és ez további fizikai és lelki megpróbáltatásokkal, lelki és fizikai egészségkárosodással járt. Erre az egészségügyi és szociális segítőknek speciálisan fel kell készülniük ? a multikulturális kompetencia alapkövetelmény, de önmagában nem elegendő.

A letelepedett migránsok közösségei ? a kulturális, vallási különbözőségek miatt a befogadó ország közösség szintű egészségfejlesztési programjai számára gyakran nem elérhetőek; kulturális antropológiai aspektusok figyelembevételével kell ezeket számukra befogadhatóvá, vonzóvá tenni.

Sem a harmadik országból érkező állampolgárok nagy része, sem a befogadó közösségek nincsenek tisztában azokkal az emberjogi tényezőkkel, mely jogokat és kötelezettséget egyszerre tartalmaz. A problémamentes integrációnak egyik alapfeltétele, hogy erről mindkét oldal egyértelműen és világosan tájékozott legyen.

Lelki egészség ? közösségszintű egészségfejlesztés ? jogok és kötelezettségek ismerete olyan hármas, mely egymással szorosan összefügg és a sikeres integráció során kölcsönösen feltételezik egymást.

A segítő szolgálatok tagjai számára a humanitárius elkötelezettség mellett szükséges a tények, gazdasági racionalitások ismerete is, hogy feladatukat erre épülő motivációval tudják ellátni; és ezen túlmenően a befogadó közösség számára is tovább tudják adni ezen ismereteket, egyszerre segítve az integrációt és megelőzve / csillapítva a xenofóbia kialakulását. A hazai és európai munkaerő igény (mind nagyságrend mind profil vonatkozásában) tényleges adatai lényegesen eltérnek a köztudatban lévő tendenciáktól.

Ezen túlmenően a hazai munkaerőpiac jelene, várható tendenciái és a befolyásoló gazdasági tényezők ismerete azért is szükséges, mert az integráció során erre alapítva tudnak szakszerű segítséget, tanácsot adni, a harmadik országbeli munkavállalók és letelepülők irányultságát a realitásokhoz igazítani.

A migránsbarát egészségügyi és szociális ellátó rendszer három alapköve a következő:

Felkészült és nyitott megérteni a bevándorló/ letelepedő ?történetét?: az anyaország elhagyására kényszerítő erőket, és ennek egészségi, szociális konzekvenciáit;
Rendelkezik a kommunikációhoz szükséges többkultúrájú, többvallású kompetenciával;
Felkészült a különböző morbiditási profil adta problémák kezelésére mind a diagnosztika, mind a terápia és gondozás, mind a megelőzés terén.
Ezen követelmények kialakítása, fenntartása az egészségügyi és szociális szolgálat menedzselésében is speciális feladatot jelent.

Hazánkban ? csakúgy, mint az EU tagországai zömében – a veszélyes és veszélyeztető munkakörökhöz kapcsolt foglalkozás-egészségügyi/ munka-alkalmassági kötelező szűrővizsgálatok az európai populációra, a körükben előforduló, a munkaalkalmasságot befolyásoló tényezők felderítésére lettek kidolgozva. Epidemiológiai tanulmányok sora bizonyítja, hogy a harmadik országból származó munkavállalók körében a foglalkozási betegségek, munkahelyi balesetek messze gyakoribbak. A munkavállalók eredetországainak jelenlegi szélsőséges földrajzi megoszlása és ezzel együtt különböző morbiditási profilja, munkakultúrája szükségessé teszi a munka-alkalmassági vizsgálatok ehhez való adaptálását. Ez mind a munkaadót (és klienskörét), mind a munkavállalót védi. A modul ezekre az új tényezőkre és alkalmazásukra tér ki.

A modul áttekinti a hazánkba érkező és itt munkát vállalni/ letelepedni szándékozó harmadik országbeli migránsok eredetország szerinti összetételét, az eredetországok morbiditási struktúráját, hazánktól eltérő közegészségügyi, vakcinációs rendszerét (gyermekek ellátása!), azon főbb betegségek jellemzőit, diagnosztizálásuk alapvető módszereit, melyeket a letelepedés során, a kapcsolódó egészségi állapotra vonatkozó önbevallások értékelésénél, szűrővizsgálatok tervezésénél, lefolytatásánál számításba kell venni.

Modulvezető: Dr.Sándor János

Az integrációt segítő szolgálatok tagjai csak úgy tudnak hiteles, megfelelő kapcsolatot kiépíteni klienseikkel, ha tisztában vannak

a/ azokkal a taszító és húzó (push & pull factors) tényezőkkel, legyenek ezek gazdasági, természeti vagy társadalmi, etnikai stb. gyökerűek, melyek a vándorlást és az újbóli letelepedést meghatározzák;

b/ a hazaitól különböző családi, közösségi kohéziókkal (Pl. kit kell elsősorban megnyerni a családon belül a sikeres együttműködéshez?)

c/ kulturális, vallási tényezők által meghatározott különböző egészséghiedelmekkel, egészségmagatartással;

d/ az egészségügyi ellátás igénybevételét, az orvossal való együttműködést (compliance) befolyásoló kulturális és vallási tényezőkkel, ezek különbözőségével a hazai gyakorlattól;

e/ és összességében rendelkeznek a multikulturális kompetenciával, mint készséggel